Tudnivalók a felvételi eljárásról

frissítve: 2012. február 21. 08:45:16

Változnak a felvételi szabályok

Az Oktatási Hivatal közzé tette, mely pontokon változnak a felvételi eljárások szabályai, a pontok számítása 2012. január 1-jétől. A változások a 2012 februárjában induló keresztféléves képzéseket már érintik.

Változások a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén:

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet változásai:

1. Az elérhető felvételi pontszám 480-ról 500-ra módosul.
Az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpont kapható.

14. § (1) Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani:
a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy
b) az érettségi pontok kétszerezésével,
mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.
(3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen
a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot,
b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot,
c) az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 100 érettségi többletpontot,
d) egyéb többletteljesítményért a 19-20. §-okban meghatározott többletpontokat,
e) a 22. § (1)-(4) pontjaiban meghatározottak alapján legfeljebb 40 többletpontot
szerezhet.
(4) A (3) bekezdés c)-e) pontjai alapján adható többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

18. § (1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult.
(2) Ha a jelentkező az előző bekezdés alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult.

2. A tanulmányi pontok számításánál a középiskolai tárgyak esetében a választott tárgy természettudományos tárgy lehet - legalább 2 évig tanult tárgy utolsó két tanult év végi eredménye vagy két legalább 1 évig tanult tárgy esetén a két tárgy utolsó tanult év végi eredménye.
VISZONT: ha nincs eredménye természettudományos tárgyból, akkor másik, a jelentkező által választott tárgyból is számítható tanulmányi pont.

Természettudományos tantárgyak: biológia, fizika, kémia, földrajz, természettudomány.

A jelentkezőnek be kell nyújtania a középiskolai bizonyítvány összes olyan oldalának másolatát, melyen a felvételi pontszámításhoz szükséges tantárgyak eredményei találhatók. Hiányos dokumentumok benyújtása esetén nem számítható tanulmányi pont!

15. § (1) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni:
a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi érdemjegyeinek - a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított - összegét kettővel meg kell szorozni,
b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.
(2) Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.
(3) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a jelentkező választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni. Amennyiben a jelentkezőnek az érettségi bizonyítványában ötnél kevesebb vizsgatárgy szerepel, akkor az (1) bekezdés b) pontja szerinti átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.

46. § (2) A 15. § (1) bekezdése alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz, a természettudomány tantárgyak.
(3) Amennyiben a középiskola pedagógiai programjában a (2) bekezdésben megnevezett tantárgy közül nincs kettő, amelyet a tanulóknak legalább egy, vagy nincs egy, amelyet a tanulóknak legalább kettő tanéven keresztül tanulniuk kell, a középiskolának az Oktatási Hivatalnál kérelmeznie kell annak megállapítását, hogy a pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő tantárgyaknak a középiskola által kiállított bizonyítványokban szerepelő eredményei közül melyek azok, amelyek a 15. § (1) bekezdése a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülnek.
(4) A középiskola - pedagógiai programját és helyi tantervét tartalmazó - kérelmére hatósági eljárás keretében az Oktatási Hivatal elnöke azt vizsgálja, hogy a pedagógiai programban és a helyi tantervben szereplő tantárgyak közül melyek azok, amelyek a Nemzeti alaptanterv szerinti az „Ember a természetben" és a „Földünk és környezetünk" műveltségi területek fejlesztési feladatainak teljesítését szolgálják. Az Oktatási Hivatal elnöke határozatában megjelöli a középiskola pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő azon tárgyakat, amelyeknek a középiskola által kiállított bizonyítványokban szereplő eredményei a 15. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgyakból elért eredménynek minősülnek. A határozat a középiskola által az adott naptári évben kiállított bizonyítványokban szereplő tantárgyak eredményeire vonatkozik.

3. A fix összpontszámok 480-ról 500-ra emelkednek (olimpikonok; államközi megállapodás alapján tanulók).
21. § (1) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 500 pont.
(2) Az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyek felvételi összpontszáma 500 pont. Ezeknek a személyeknek a köréről a miniszter által meghatározott szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.

4. Alapképzésre, egységes osztatlan képzésre nem vehető fel, aki többletpontok nélkül (kivéve emelt szintű érettségiért járó többletpont) nem éri el a 240 pontot (tehát ebben az esetben nem számítható a jelentkező részére felvételi pontszám).
23. § Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot.

Az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények a 2012. évi keresztféléves Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 1. sz. táblázatában tették közre a felvétel feltételéül meghatározott érettségi vizsgatárgyakat, a vizsgák szintjét és a többletpontokat a 2012. évi felsőoktatási felvételi eljárásra vonatkozóan.
A változások rövid összefoglalása:
1. Emelt szintű érettségi kell 2012-től:
a) egységes, osztatlan erdőmérnöki szak: 1 tárgyból
b) egységes, osztatlan építész szak: 1 tárgyból
c) energetikai mérnöki alapképzési szak: 1 tárgyból
2. A felvétel feltételéül meghatározott, érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyak változásai:
a) informatika képzési területen az általános követelmények szerinti alapképzési szakokon: a korábbi érettségi vizsgatárgyak közül törlésre kerül a biológia és a szakmai előkészítő tárgy.
b) egészségügyi szervező alapképzési szak: a korábbi érettségi vizsgatárgyak közül törlésre kerül a magyar és a földrajz; új érettségi vizsgatárgy lesz a matematika és az idegen nyelvek között a latin.
c) rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak: új érettségi vizsgatárgy lesz a földrajz.
d) energetikai mérnöki alapképzési szak: a korábbi érettségi vizsgatárgyak közül törlésre kerül a biológia, az informatika, a kémia és a szakmai előkészítő tárgy.
3. A szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyak változásai (amennyiben a vizsgatárgy megnevezése változott, úgy a korábbi vizsgatárgyak megfelelnek az új megnevezésű vizsgatárgyaknak):
3/A. Nem lesz választható szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgy 2012-től:
a) agrár képzési terület: egészségügyi alapismeretek; elektronikai alapismeretek; közgazdasági-marketing alapismeretek; közlekedési alapismeretek; oktatási alapismeretek; vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek;
b) gazdaságtudományok képzési terület: közgazdasági-marketing alapismeretek; vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek;
c) műszaki képzési terület: közlekedési alapismeretek;
d) műszaki menedzser alapképzési szak: közgazdasági-marketing alapismeretek;
e) nemzetvédelmi és katonai képzési terület: közgazdasági-marketing alapismeretek; vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek.
3/B. Választható lesz szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgyként 2012-től:
a) agrár képzési terület: kereskedelmi és marketing alapismeretek; közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika); közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel);
b) gazdaságtudományok képzési terület: kereskedelmi és marketing alapismeretek; vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek;
c) műszaki képzési terület: közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika); közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel);
d) műszaki menedzser alapképzési szak: kereskedelmi és marketing alapismeretek;
e) nemzetvédelmi és katonai képzési terület: kereskedelmi és marketing alapismeretek; vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek.
4. Sporteredményért kapható lesz többletpont 2012-től az orvos és egészségtudomány képzési területen is a következő szakokon: egységes, osztatlan általános orvos mesterképzési szak; egységes, osztatlan fogorvos mesterképzési szak; egységes, osztatlan gyógyszerész mesterképzési szak.

Hallgatói szerződés

A felsőoktatási törvény és a vonatkozó kormányrendelet előírásai szerint állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzés esetében a beiratkozás előfeltétele a hallgatói szerződés megkötése.

A hallgatói szerződést a hallgató és az állam nevében eljáró Oktatási Hivatal köti meg. A hallgatói szerződés határozatlan időre jön létre, melyben az állam vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását, a hallgató pedig vállalja a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségei teljesítését.

Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott hallgató főbb kötelezettségei:

• meghatározott időn, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet,
• az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony), vagy
• átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az első pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
• visszafizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíjnak vagy állami részösztöndíjnak a visszatérítés esedékessé válásának naptári félévét megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét a Magyar Államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem létesít, nem tart fenn a második pont szerint hazai munkaviszonyt.

A hitéleti képzésben részt vevő állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgatót a második és a negyedik pontban foglaltak nem érintik. Határon túli magyarok a második pontban foglalt kötelezettséget a származási országban is teljesíthetik.

A hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számításakor a Magyarországon önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni.

Amennyiben a hallgató párhuzamosan szerez több oklevelet állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésekben, úgy kötelezettségeinek teljesítését az első oklevél megszerzésétől, de az összesen felhasznált támogatási időt alapul véve kell számítani.

A felsőoktatási felvételi eljárás során az arra jogosult jelentkező az Oktatási Hivatal besorolási döntésével veheti kézhez a hallgatói szerződését három példányban. A hallgatói szerződés aláírása a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás feltétele, a jelentkező a kézhezvételtől számított nyolc napon belül köteles egy eredeti, általa aláírt példányt az Oktatási Hivatalnak megküldeni ahhoz, hogy állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas képzésben részt vehessen. További egy eredetei, aláírt példány a felsőoktatási intézménynek kell átadni.

A hallgatói szerződés megszűnik, amennyiben a magyar állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgató szerződéses kötelezettségét teljesítette vagy annak teljesítése alól a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint mentesült.

Átjárás a finanszírozási formák között

A felsőoktatási törvény előírásai szerint az állami ösztöndíjjal vagy államai részösztöndíjjal támogatott és az önköltséges képzésre történő felvétel nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senki számára.

Ennek megfelelően tehát felvétel esetén az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel az első tanévre szól. Akkor folytathatók állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben a tanulmányok, ha a felsőoktatási intézményben adott képzési időszakra előírt krediteket összegyűjtötte a hallgató.

Természetesen ellenkező irányú átsorolás is lehetséges, a legjobb teljesítményt elérő önköltséges hallgatók átkerülhetnek a "megüresedett" állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott helyekre. Ez a szabály arra ösztönöz mindenkit, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa tanulmányai során.

Az átsorolás úgy történik, hogy tanév végén az adott felsőoktatási intézmény rangsort állít fel a hallgatók tanulmányi teljesítményét figyelembe véve, és ebben a fejezetben részletezett esetekben átsorolja a hallgatókat az eltérő finanszírozási formák között. Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a finanszírozási formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben.

Az átsorolásról hozott döntést a felsőoktatási intézménynek a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni.

Átsorolás állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésről önköltséges képzésre

Ha a felsőoktatási intézményben állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak önköltséges képzésben folytathatja, vagyis a felsőoktatási intézmény köteles az érintett hallgatót átsorolni.

Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni.

Átsorolás önköltséges képzésről állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésre

A fenti okokból - vagy az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott hallgatói jogviszony megszüntetése következtében - megüresedett állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeret terhére - a felsőoktatási intézmény döntése alapján - a legjobb tanulmányi eredményű hallgatók vehetők át.

Felvételi eljárások és határidők

A magyar felsőoktatási intézményekbe központi felvételi eljárás keretében az év két meghatározott időszakában lehet jelentkezni. Az ún. keresztféléves eljárásban a februárban induló, az ún. általános eljárásban pedig a szeptemberben induló képzésekre lehet felvételizni.

A februárban induló képzésekre vonatkozó keresztféléves felvételi eljárás tudnivalóit a megelőző év október 15-én megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza, ekkor indul a jelentkezési időszak. A jelentkezési időszak november 15-én zárul, a jelentkezők elbírálása a következő év január 15-én történik - így a felvételt nyert új hallgatók februárban megkezdhetik felsőfokú tanulmányaikat.

A szeptemberben induló képzésekre vonatkozó általános felvételi eljárás meghirdetései előző év december 15-én jelennek meg, a jelentkezési határidő a rákövetkező február 15-én jár le. A ponthatárok megállapítására júliusban kerül sor, a tanulmányokat pedig szeptemberben lehet megkezdeni.

A tavaszi felvételit követően - augusztus elején - pótfelvételi eljárásra is sor kerülhet, amelynek során azok jelentkezhetnek, akik jelentkeztek az általános eljárás során, de nem vették fel őket, vagy nem adtak be jelentkezést egyetlen felsőoktatási intézmény által meghirdetett, szeptemberben indított képzésre sem. Akiket a pótfelvételi során felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat. A pótfelvételiben csupán egyetlen helyre lehet jelentkezni.

* Adott eljárásban a dátumok - pl. munkaszüneti nap miatt - módosulhatnak, kérjük tanulmányozza az aktuális felvételi tájékoztatót!
Az őszi, tavaszi és pótfelvételi eljárásokban felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre és mesterképzésekre lehet jelentkezni. A szakirányú továbbképzések és a doktori képzések jelentkezési határidőit a képzéseket indító intézmények határozzák meg, központi felvételi eljárás nincs.

A jelentkezés benyújtása

A központi felvételi eljárások esetében kizárólag meghatározott időszakokban lehet jelentkezni. A sikeres felvételihez vezető út első lépése a jelentkezés hibátlan benyújtása. Felvételizni, vagyis a felvételire jelentkezni két módon lehet: papír alapú jelentkezési lapon, vagyis postai úton vagy e-felvételivel (elektronikus felvételi), tehát interneten keresztül.

E-felvételi
A felvételi korszerű és egyszerű megoldása az e-felvételi, amelynek segítségével egyszerűen, biztonságosan az interneten adható be a jelentkezés. Az elektronikus felvételi nagy előnye, hogy a rendszer kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők meglehetősen nagy számban vétenek.
Az interneten a kitöltőket súgók, útmutatók, üzenetek, keresők segítik, az automatikusan érvényesíthető korrekciókat pedig begépelés után a rendszer saját maga elvégzi. Ha a hiba érdemi - de ellenőrizhető és informatikailag kezelhető -, arról az e-felvételiző értesítést kap. Az e-felvételi tehát nem engedi meg a hibás űrlapkitöltést.

Jelentkezési lap
Azok, akik vonakodnak az internetet használni, amikor hivatalos ügyeiket intézik, jelentkezési lapon is beadhatják jelentkezésüket. A jelentkezési lapok az adott eljárás Felsőoktatási felvételi tájékoztatójával egy időben jelennek meg. A lapok „eljárás-specifikusak", vagyis minden eljárásban csak az adott eljáráshoz kapcsolódó jelentkezési lapok használhatóak. Jelentkezési lapok ingyenesen beszerezhetőek a felsőoktatási intézményekben is.